siewert-rojava-cover

Ezen az oldalon a 2019. októberében kirobbant török-szír konfliktus eseményeit követheted nyomon, két részre bontva: olvashatsz háttérinformációkat, hogy jobban megértsd, ki kicsoda ebben a konfliktusban és mit akar elérni. Továbbá rövidhíreket az aktuális harctéri és egyéb, a térségben zajló folyamatokat befolyásoló eseményekről.

Mi történik a fronton? (frissítjük)

Ha az események háttere érdekel, görgess lejjebb. 

Ellenállás kurd módra. Az orosz-török megállapodás értelmében vegyes katonai egységek járőröznek a török határtól néhány kilométerre, szír oldalon. A kurd településeken áthaladva kőzáporral fogadják őket a helyiek. #TörökOffenzívaSzíriában

A sötétség beálltával súlyos harcok robbantak ki Tell Tamer környékén. A Syriac Military Council egy szír keresztényeket tömörítő milícia, akik nehéztüzérséggel próbálják megállítani a falvaik felé tartó török csatlósokat. #TörökOffenzívaSzíriában

Káosz Észak-Szíriában. Heves harcok zajlanak Tell Tamer környékén, miközben az odavezető utakon egymást kerülgetik a szír, az orosz és az amerikai hadsereg, továbbá a kurd népvédelmi erők egységei. #TörökOffenzívaSzíriában

Radikális eszkalálódás Észak-Szíriában, röviddel ezelőtt török oldalról tüzérségi támadás érte a Darbasiya határvárosban járőröző orosz katonai egységet. Két orosz katona és több civil megsérült. #TörökOffenzívaSzíriában

Néhány órája súlyos összecsapások zajlanak a török erők és a szír hadsereg között Észak-Szíriában. Az oroszok még nem avatkoztak be, ez rövid időn belül elkerülhetetlenné válhat, ha nem változik a helyzet. Videó: szír hadifoglyok. #TörökOffenzívaSzíriában

Az Iszlám Állam vezetőjét és több tucat fegyveresét jól értesült források szerint az YPG hírszerzésének segítségével eliminálták az éjszaka folyamán. Az akcióról az amerikaiak nem tájékoztatták a törököket. Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy miért... #TörökOffenzívaSzíriában

Az éjszaka folyamán egy amerikai különleges egység Szíriában - 3 km-re a török határtól, a törökök által ellenőrzött területen - megölte Abu Bakr al-Baghdadi-t, az Iszlám Állam vezetőjét. Mióta és miért élvezte a törökök védelmét? #TörökOffenzívaSzíriában

A törökökkel szövetséges fegyveresek mindent mozdíthatót ellopnak az általuk elfoglalt területekről. #TörökOffenzívaSzíriában

Tell Tamer lakói már a tűzszünet utáni időre készülnek. Az utakat fedő fóliák nem az esőtől vagy a naptól védenek, hanem a török felderítő drónok fürkésző tekintetétől. #TörökOffenzívaSzíriában

Napi összefoglalók a harci cselekményekről

2019. október 20.: Az elmúlt napokban lényeges elmozdulás nem történt a frontvonalon, egészen vasárnap délelőttig. Az SDF teljes egészében kivonta a csapatait a lassan két hete ostrom alatt álló és a török csapatok által körbezárt Ras al-Ayn városából. Ezzel a török hadsereg és csatlósaik egy kb. 100 km hosszú szakaszt ellenőriznek Tal Abyan és Ras al-Ayn között, a két város között azonban csak kisebb falvak vannak.
Szintén a mai nap eseménye, hogy az amerikaiak most már szinte teljes egészében kivonták a katonáikat Szíriából, ma több mint száz járművel átlépték a határt Irak irányába.

2019. október 17.: Mind a fronton, mind a hadműveletek körüli politikában mozgalmas nap volt. A katonai műveletek szinte kizárólag a Tal Abyad – Ras Al-Ayn – Tell Tamer – Ais Issa települések által határolt területre koncentrálódnak (lásd az alábbi térképen pirossal jelölt részt).

siewert-rojava-20191017

Különösen intenzív harcok zajlanak Ras Al Ayn városért, amit a törökök és csatlósaik továbbra sem tudtak bevenni. A határmenti települést a TFSA egységei teljesen körbezárták, a török tüzérség és légierő folyamatosan bombázza, de az utcai harcokban alig érnek el sikereket. Szintén intenzív katonai műveletek zajlanak az M4 autóút ellenőrzéséért az Ain Issa – Tell Tamer közötti szakaszon, váltakozó sikerrel.

Ami a politikai vonalat illeti: Ankarában találkozott a török vezetéssel Mike Pence amerikai alelnök, akik néhány órás tárgyalás után egy 5 napos tűzszünetben egyeztek meg. Azonban valamennyi érdekelt fél eltérően értelmezi az abban foglaltakat: a törökök szerint az YPG-nek a teljes 30 km-es zónától délre kell vonulnia, le kell adnia a teljes nehézfegyverzetét, a terület pedig török ellenőrzés alá kerül. Az SDF vezetése ugyan hivatalosan azt kommunikálta, hogy elfogadja a tűzszünetet, de csak arra a területre, ahol a hadműveletek jelenleg is zajlanak (azaz a fentebb említett négyszögre), és csak úgy, hogy az otthonaikból elüldözött lakosok visszatérhetnek az otthonaikba. A szír vezetés pedig egyáltalán nem tartja magára nézve érvényesnek a megállapodást.

A tűzszünet az azóta eltelt 12 órában nem lépett érvénybe, a török légierő és tüzérség továbbra is támadja Ras Al Ayn-t.

2019. október 16: Az M4 úton hátrahagyott török katonai bulldózer akár a szimbóluma is lehetne a mai napi eseményeknek. Az első napok gyors előretörése, az utánpótlásvonalak nem megfelelő biztosítása ma megbosszulta magát a török csapatok és csatlósaik számára. Az SDF/SAA ellentámadásba ment át, és Ain Issa környékén több kisebb települést is visszafoglalt, súlyos veszteségeket okozva az ellenségnek.

A török invázió megindulása óta először előkerültek az YPG modern irányított tankelhárító fegyverei (ATGM), ezek segítségével ma a török hadsereg több katonai járművét is kilőtték Ras Al-Ayn közelében.

2019. október 15: Váratlannak tűnő fejlemények a határmenti Ras Al-Ayn településen. A török egységek által két nappal korábban elfoglaltnak hitt városban heves harcok törtek ki, az SDF estére visszafoglalta a terület nagy részét. Mi történt? Az első 3-4 nap tapasztalatai után az SDF stratégiát váltott és áttért a gerillahadviselésre. Az egyenruhás egységeik által elhagyott településeken ún. alvó sejteket hagytak hátra. Ezek az egységek nem viselnek katonai egyenruhát, a fegyvereiket pedig elrejtik, amíg nem kapnak utasítást a támadásra. A TFSA egységeinek katasztrofális szervezettségét mutatja az lábbi videó is, amiben a Ras Al-Ayn településen rekedt egyik csoport vezetője videóban üzen a feletteseinek: nem tudjuk tovább tartani az állásainkat, elfogyott a lőszerünk és csak huszan maradtunk. (Az csoport a videó alapján a Sultan Murad nevű divízióhoz tartozik, ami a TFSA egyik legrégebbi és legjobban kiképzett egységének számít).

2019. október 14: Az Asszadhoz hű erők gyors ütemben vonultak be az SDF által ellenőrzött térségbe, ezzel párhuzamosan az addigi szövetséges Egyesült Államok valamennyi katonáját elkezdte kivonni a térségből. Újabb front nyílt Al-Darbasiyah határvárosnál, amit ezen a napon kezdett bombázni a török légierő. A délutáni órákban a törökök által támogatott fegyveresek Manbij térségében is megkezdték az előrenyomulást.

2019. október 9-13: A török hadsereg “Békeforrás Művelet” elnevezéssel indította meg a támadást ezen a napon. A Ras Al-Ayn és Tell Abyad határvárosokat védő SDF alakulatokat támadták tüzérséggel (még a török oldalról) és légicsapásokkal. Még ugyanezen a napon Tell Abyad térségében a török hadsereg szárazföldi egységei és az általuk támogatott TFSA alakulatok mintegy 14 ezer fegyverese behatolt szír területre. A török támogatású alakulatok gyorsan haladtak előre, október 12-én már elérték az M4 autóutat (lásd a lenti térképet), október 13-án elfoglalták Ras Al-Ayn és Tell Abyad városát. Katonai elemzők meglepődve konstatálták, hogy az SDF gyorsított ütemben vonja ki a törökök és csatlósaik által támadott régióból a nehézfegyverzetet és a jobban felszerelt alakulatokat. Tell Abyad eleste után úgy tűnt, összeomlott az SDF védelmi vonala, az esti órákban bejelentették, hogy egyezséget kötöttek a szír kormány képviselőivel. Ennek értelmében az SAA és az NDF alakulatai bevonulnak a térségbe és az SDF-fel együttműködésben védik meg a határterületet.

Mit akar Törökország Szíriában?

A török kormány hivatalos verziója szerint a jelenelegi katonai műveletek célja a szír-török határ szír oldalán egy kb. 30 km mély “biztonsági sáv” kialakítása. Ezt két dologgal indokolják:
– szerintük Törökországot rendszeresen támadások érik a határ túloldaláról az ottani kurd erők részéről, ezért a biztonsági sávból kiszorítanák a kurd fegyvereseket;
– a 30 km széles és kb. 400 km hosszan elnyúló földterületre mintegy 1 millió szír menekültet akarnak letelepíteni abból a 3,6 millióból, akik évek óta Törökországban tartózkodnak. A török elképzelés meglehetősen irracionális, és nem csak azért, mert nincsenek meg az infrastruktúrális feltételei. Ebben a sávban jelenleg kb. 500-600 ezer ember él, zömében kurd nemzetiségüek. A betelepíteni szánt emberek viszont elsősorban arabok, akik közül sokan a törökországi tartózkodásuk során megtanultak törökül, ottani iskolákba jártak, tehát magukba szívták a török kultúrát. Nemzetközi megfigyelők ezért úgy értelmezik a török betelepítési szándékot, hogy Erdogan meg akarja változtatni a régió etnikai összetételét. Sőt, amennyiben ez azzal jár, hogy a kurdok elmenekülnek, és a helyükre költöznek be a menekültek, ez etnikai tisztogatásnak számít.

Márpedig minden jel szerint ez történik. A fenti térképen pirossal jelölt Afrin és környéke 2019 elején jutott erre a sorsra. Afrin különösebb konfliktusok nélkül vészelte át a szír polgárháborút, a törökök mégis pont ugyanazzal az érvvel támadták meg, mint most a keletebbre fekvő régiót. Az Afrinből elmenekült kb. 200 ezer kurd nagy része azóta sem tudott hazatérni, az üresen maradt házaikba pedig a törökökkel szövetkezett fegyveres csoportok családjai költöznek be.

Az észak-szír konfliktus térképe a legfontosabb katonai szereplőkkel és városokkal. A világoskék vonal jelöli a törökök által elképzelt "biztonsági zóna" déli határát. ©siewert.org
Az észak-szír konfliktus térképe a legfontosabb katonai szereplőkkel és városokkal. A világoskék vonal jelöli a törökök által elképzelt "biztonsági zóna" déli határát. ©siewert.org

Miért pont ezt a 30 km-es sávot akarják a törökök?

Ha ránézünk a térképre, láthatjuk, hogy ez a demarkációs vonal lényegében a határral párhuzamosan futó M4 főútvonal, ami az al-Bab nevű várost köti össze az iraki határral. A főútnak stratégiai jelentősége van abból a szempontból, hogy lehetővé teszi a szárazföldi katonai egységek gyors mozgását kelet-nyugati irányba. A török hadsereg számára tehát az a kitűzött cél, hogy ellenőrzésük alá vonják a határvárosokat: Kobane (arabul: Ain al-Arab), Tall Abyad, Ras al-Ayn (kurd: Sere Kaniye), Ad Darbasiyah (kurd: Dirbesiye ), Qamishli, illetve azokat a nagyobb településeket, amelyeken áthalad az M4, ez elsősorban Manbij, Ain Issa és Tell Tamer. Ezt a 8 település nevet fel is tüntettem a fenti térképen, érdemes nagyjából megjegyezni őket, mert a harci műveletekről szóló hírekben is ezek szerepelnek.

Milyen hosszútávú elképzelései vannak Erdogannak?

“Nem önkéntesen fogadtuk el a jelenlegi határainkat. Mindenhol jelen kell lennünk, ahol ott voltak az őseink”- jelentette ki Erdogan 2017-ben. Ezzel a mondattal nagyjából össze is lehet foglalni, milyen célok vezérlik a nacionalista húrokat pengető török kormánytpárt politikáját, és ez a nemzetközi törekvéseikben is nyomon követhető.
Törökország lényegében az első hónapoktól kezdődően kavar a szír polgárháborúban, az Asszad ellenes erőket fegyverrel és pénzzel támogatva. Sőt, sok információ szól arról, hogy az Iszlám Állam megerősödése után őket is támogatták és üzleteltek velük. Az ezzel kapcsolatos vádakat többek között Oroszország is megfogalmazta. A Franciaországban és Belgiumban merényleteket elkövető terroristák valamennyien Törökországon keresztül utaztak az Iszlám Állam területéről Európába.

A hadműveletekben most részt vevő alakulatoknak csak a kisebbik része tartozik a reguláris török hadsereghez, az utcai harcokat elsősorban a TFSA alakulataira bízzák. Az általuk elfoglalt területeket egyértelműen a radikális iszlamizálódás és eltörökiesítés jellemzi. Ez már megfigyelhető az észak-nyugati Afrin tartományban (a pirossal jelölt terület a fenti térképen), amit 2018 elején foglaltak el ugyanazok az erők török katonai támogatással, akik a jelenlegi agresszióban is részt vesznek. Az alábbi két kép 2019 októberében készült Afrinban: a korábban szinte csak kurdok által lakott területeken már alig lehet látni kurd nyelvű feliratokat, az utcákon a nők nagy része burkát visel, ami előtte egyáltalán nem volt ismert Afrinban.

A török kormánypárt, az AKP berkein belül sem titkolják az “új-oszmán” birodalomhoz kapcsolódó elképzeléseket, vagyis a török érdekszféra kiterjesztését a jelenlegi határaikon túlra. Hogy ez pontosan mit jelent, az alábbi térképen látható. A törökök által elképzelt új határok szinte valamennyi szomszédjukat érintik: ide tartozik teljes Észak-Szíria és Észak-Irak, sőt jelentős görög és bolgár területek is.

siewert-uj-oszman-birodalom

Kik a szereplők ebben a háborúban?

A Szíria körüli konfliktus nyomon követésének egyik legnagyobb kihívása, hogy rengeteg különböző frakció áll egymással szemben. Ezek ráadásul időnként átalakulnak, szétválnak, szövetséget kötnek, aztán egymás ellen fordulnak. Az itt publikált hírekben és elemzésekben a leggyakrabban az alábbi fegyveres csoportokat fogom említeni:

siewert-sdf-1

SDF (Syrian Democratic Forces):  2015. októberében alakult katonai szövetség, amely különböző kurd, arab, asszír/arameus és örmény egységeket fog össze, csak Észak-Szíriában aktív. Katonailag legerősebb és legnagyobb csoportja az YPG, a Kurd Népvédelmi Egységek. Az SDF szervezi a török agresszióval szembeni ellenállást. Az SDF kapcsolata az Asszadhoz hű erőkkel az elmúlt években semleges volt, nem voltak közöttük jelentősebb összetűzések. Az Asszad-ellenes FSA-val (Free Syrian Army) a viszonyuk korábban változó volt, azonban amióta erősödtek az FSA török kapcsolatai és egyes csoportjaik elkezdtek iszlamizálódni, ellenségekké váltak. 2015-től az Egyesült Államok az Iszlám Állam ellen vívott háborúban egyre inkább az SDF egységeit kezdte támogatni, mivel az FSA-val alig értek el sikereket. Az SDF azonban hatékony és fegyelmezetten harcoló katonai erőnek számított, így az USA vezette koalíciós erők légi támogatásával elkezdhették visszaszorítani az Iszlám Államot Szíriában.

siewert-saa-1

SAA (Syrian Arab Army), a szír reguláris erők szárazföldi egységei. Létszáma 2019-es adat szerint kb. 100 ezer fő. Szintén a kormányhoz hű katonai erő az NDF (National Defence Forces) nevű milícia, amely 2012-ben, a szír polgárháború kitörésekor jött létre. Létszámát 50 és 100 fő közé becsülik. Az elmúlt években 2-frontos harcot vívtak, elsősorban az FSA, másodsorban az Iszlám Állam ellen. 2019. október 13-án katonai együttműködési megállapodást kötöttek az SDF-vel, és elkezdték a bevonulást az észak-keleti szír régióba. Az együttműködés elsődleges célja a szír-török határ védelme a Törökország felől érkező támadással szemben. Az Asszadhoz hű alakulatok jelentős katonai támogatást kapnak Oroszországtól, illetve iráni kötődésű katonai csoportoktól.

siewert-tfsa

TFSA (Turkish-backed Free Syrian Army) vagy más néven SNA (Syrian National Army), a Törökország által felvegyvezett és támogatott szír csoportok gyűjtőegysége. Hivatalosan 2017 végén jött létre az Afrin elleni török invázó segítésére, de már 2016-tól jelentős szerepet játszott az észak-szír katonai eseményekben. Elsődleges célja a török érdekek érvényesítése az SDF átal uralt régióban, kisebb katonai akciókat vezettek az Iszlám Állam ellen is, de 2019 őszéig az Asszadhoz hű erőkkel alig volt összetűzésük. A TFSA több mint 100 szír fegyveres frakciót próbál meg összefogni, ennek megfelelően számos belső konfliktus is jellemzi őket. Összlétszámuk kb. 25 ezer főre tehető.
Az elmúlt napok eseményei azonban azt mutatják, hogy többségükben rosszul kiképzett és fegyelmezetlen fegyveres egységekről beszélhetünk. Egyes csoportjaik az Al-Kaidához és az Iszlám Államhoz köthető harcosokat is felvettek, és ideológiailag is kötődnek a terrorista szervezetekhez.

siewert-hts

HTS (Hayat Tahrir al-Sham), a szír polgárháború szélsőségesen iszlamista katonai szövetsége, ami hivatalosan 2017 elején jött létre. Lényegében az al-Nusra-Front, azaz az Al-Kaida szíriai szárnyának utódszervezete. Utolsó visszavonulási területük Idlib tartományban van (a fenti térképen zölddel jelölve), amelynek mintegy 60%-át tartják ellenőrzésük alatt. A HTS-t több ország, így az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartja nyilván, létszámukat kb. 30 ezer főre becsülik. A HTS jelenleg közvetlenül nem érintett az SDF elleni török hadműveletekben, azonban Idlibben török támogatású SNA-csoportok is vannak, akiket részben átvezényeltek a Manbij-i frontra.

Miért érinti Magyarországot, ami ott történik?

Törökország a NATO második legnagyobb haderejeként katonai műveleteket indított Szíria területén. Miután az SDF 2019. október 13-án megállapodást kötött az Oroszország által támogatott szír kormánnyal, az SAA és az NDF egységei megkezdték a felvonulását az országhatár védelme érdekében, az orosz légierő pedig vadászgépekkel ellenőrzi a határmenti légteret. A NATO lényege a kölcsönös katonai segítségnyújtás, ha bármelyik tagállam veszélyben érzi magát. Amennyiben bármilyen váratlan katonai esemény okán Törökország támogatást kér a szövetség többi tagállamától, Magyarország is köteles ebben a lehetőségeihez képest segíteni, tehát közvetetten részesévé válik a konfliktusnak.
Másrészt a török agreszió több százezer kurdot kényszeríthet arra, hogy elhagyja otthonát. A térségben így is rengeteg a menekült, ez tovább fokozza a humanitárius krízist. Az otthonukat tartósan elhagyni kényszerülő kurdok egy része Európa felé fog menekülni, ahogy ez az elmúlt években is történt. Ennek az az oka, hogy Nyugat-Európában nagy létszámú kurd közösségek élnek. A legnagyobb Németországban, ott 1 millió fő körülire becsülik a kurdok számát, Franciaországban kb. 150 ezer, Svédországban nagyjából 90 ezer kurd él. A kurdok nagyrésze a Görögország-Észak-Macedónia-(Albánia)-Szerbia-(Románia) érintésével haladó ún. nyugat-balkáni útvonalon igyekszik Nyugat-Európa felé. Az elmúlt két évben a Magyarországon menedéket kérő (de pozitív elbírálás esetén az országot azonnal Ausztria irányában elhagyó) szír és iraki állampolgárok zöme kurd nemzetiségű volt.

Milyen forrásokra támaszkodva teszem közzé itt a híreket?

A Twitter és a Telegram nevű applikációk Magyarországon kevésbé elterjedtek, de különösen krízis régiókban a kommunikáció kiemelt csatornái. Több mint 100 ilyen csatornát kísérünk figyelemmel, elsősorban a terepen harcoló katonák, fegyveres csoportok, onnan tudósító újságírók üzeneteit. Mivel az információs háború / propaganda ma már természetes eleme minden ilyen konfliktusnak, valamennyi érintett oldal csatornáit monitorozzuk. Ezek bekerülnek egy közös “poolba”, ahol összevetjük és elemezzük őket. Szükség esetén speciális módszerekkel ellenőrizzük, megbízható-e az információ, illetve illeszkedik-e logikusan más információhoz. Például összevetjük a fotókon, videókon szereplő objektumokat nyilvános műholdas képekkel, hogy azonosítható-e a felvétel helyszíne (tényleg ott vették fel, ahol állítják).

Oszd meg ismerőseiddel