Bő három hónap elteltével ismét a nemzetközi és a magyar sajtó címlapján a titkosszolgálati akció, amibe fél évvel ezelőtt keveredtem bele. Itt az ideje a történet folytatásának. Kezdem egy olyan részlettel, amit eddig nem fejtettem ki.

2017. december végén, amikor már lefixáltuk az első bécsi találkozó időpontját, összeállítottunk egy négy fős elemző-csoportot. Ennek nem a Migration Aidhez volt köze, hanem egy PSYNET / Mind Shield nevű projekthez. Ennek keretében – részben kísérleti jellegű technikákkal – a rendelkezésre álló adatokat felhasználva pszichológiai profilokat készítünk. Nem csak személyekről, hanem helyzetekről, eseményekről is. A pszichológiai profilok alapján valószínűségi modelleket generálunk: megnézzük, a pszichológiai mintázatok alapján milyen döntések várhatóak egy-egy személytől vagy hová vezethet egy eseménysorozat.
A csoportnak az első hétben nagyon kevés adat állt a rendelkezésére, csak a levelezésből dolgozhattunk. Az első bécsi találkozó azonban rengeteg új információval szolgált. Nem csak hangfelvételünk és fotóink lettek, hanem személyes benyomásaink (metakommunikációs adataink) is.
Már a találkozó másnapján frissítettük a pszichológai profilokat. Ezek azzal az elsőre meglepő eredménnyel zárultak, hogy 70%-os valószínűséget kapott egy olyan verzió: a megbízó kormányközeli személy vagy csoport. 90%-os valószínűséget kapott a kombinált magyar-izraeli szál. Ezt az analízist 2018. január 14-én hivatalosan is rögzítettük.

Ettől a naptól több szálon futottak az ügyet felgöngyölítő események, ez a mai napig fennáll.

Volt a mi elemző csoportunk, az ügynek volt egy aktája az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, később különböző oknyomozó újságírók is bekapcsolódtak a felderítésbe. És vannak a titokzatos idegenek…

Az április 11-én publikált cikkemhez mellékelt grafika (lásd alább) jobb felső sarkában egy azonosítatlan csoport kép nélküli emberkéi szerepelnek. Kik ők?

ki-kicsoda

Mindkét bécsi találkozón jelen voltak személyek, akik a környező asztaloknál ültek és egyértelműen a találkozó megfigyelői voltak. Legalább egy férfi mindkét találkozón ott ült a melletünk lévő kávézói asztaloknál. A második bécsi találkozó alkalmával pont akkor érkezett a szálloda kávézójába, amikor mi leültünk. Ezért azonnal feltűnt, hogy ő ugyanaz a személy, aki az első bécsi találkozón végig ott ült a mellettünk lévő asztalnál.
Az első bécsi találkozón kíséretet kaptunk az autónkhoz is. Szándékosan egy széles, jól belátható, alacsony gyalogos forgalmú helyen parkoltunk, hogy feltűnjön, ha követnek bennünket. De olyan módszert is alkalmaztunk, hogy megálltunk egy kirakat előtt és vártuk, mit csinál a bennünket követő személy (szintén megállt nézelődni tőlünk 20 méterre, csakhogy ott nem nagyon volt mit).

A két bécsi találkozón legalább 3 olyan személy volt jelen megfigyelőként, akiket elsőre nem tudtunk azonosítani.

Kik lehettek ezek a titokzatos idegenek?

Potenciálisan az alábbi lehetőségek jöhettek szóba:
– a Black Cube csapatához tartoztak;
– a magyar hírszerzés/elhárítás emberei voltak;
– az osztrák elhárítás emberei voltak;
– egy eddig ismeretlen szereplő/titkosszolgálat munkatársait láttuk.

A pszichológia profilozás az első verziónak 10, a másodiknak 20, a harmadiknak szintén húsz, a negyediknek 50 százalékot adott.

Tehát fennáll a lehetősége, hogy a Black Cube emberei legkésőbb az első bécsi találkozó óta titkosszolgálati megfigyelés alatt álltak.

A fentebb már említett pszichológiai esemény-profilok tanulsága szerint az ügy túlnőtt a magyar elhárításon, és legalább egy nagy, kiterjedt hálózattal és kapcsolatokkal rendelkező titkosszolgálat komoly műveleteket végez a háttérben. A cél kettős: egyrészt egyértelműen felmutatni a működési területük határait a gombamód szaporodó privát titkosszolgálatoknak. A Black Cube nagyon eltaktikázta magát. Amikor már felfigyeltek rájuk más ügyek kapcsán, elvállaltak egy olyan megbízást, ami több európai országot érintett. Nem gondolhatták komolyan, hogy akár a német, akár az angol hírszerzés tétlenül fogja nézni, hogy egy izraeli szervezet beavatkozik egy EU-s állam választási folyamatába és ezáltal precedenst teremthet mások számára. A Cambridge Analytica körüli botrány kellő figyelmeztetés kellett volna hogy legyen számukra.

A titkosszolgálatok világa sokat változott az elmúlt 1-2 évtizedben. Feladatuk már nem csak a passzív információgyűjtés a döntéshozók számára. Fedetten, de széleskörű eszköztárral aktív műveleteket végeznek a nemzetközi folyamatok hatékony befolyásolása érdekében.

A jelenlegi szivárogtatások véleményünk szerint ebbe a sorba illeszkednek. Valamelyik európai titkosszolgálat – vagy akár többen együttműködve – felgöngyölítették az egész ügyet. Most először a Black Cube van terítéken. A jelenlegi botrány teljesen ellehetetlenítheti a vállalkozást, nem fog új megbízásokat kapni, ha mindenhol arról cikkeznek, mennyire amatőr munkát végeztek. Ráadásul ezúttal végképp az európai titkosszolgálatok radarjára kerültek.
A kérdés az, példát akarnak-e statuálni politikai szinten is. Azaz kiszivárogtatnak-e olyan információkat, amik elvezetnek a megbízóhoz. Vannak arra utaló jelek, hogy erre is számítani lehet. Ez azonban már az Orbán-kormánynak szóló üzenet lesz.

Sokan elmondták, leírták: az Orbán-kormány vesztét hosszútávon az arroganciája okozhatja. Hogy Orbán nem képes józanul felmérni a saját határait, és ennek megfelelően cselekedni. Amíg a saját szemétdombján kapirgál, széleskörű mozgástere van. De ha felelőtlenül túllépi ezeket a határokat és olyan döntéseket hoz, amik más országok érdekeit is veszélyeztetik, a tyúkszemére lépnek. És azzal még jól is jár, ha ennyivel megússza. Mert az nem egy “Soros-bérenc” vagy a gyámoltalan magyar ellenzék lesz, még csak nem is egy lehurrogható külföldi politikus, hanem a CIA, a BND, az MI6 és társaik.
Számíthat Orbán arra, hogy a magyar nemzetbiztonsági szervek megpróbálják eltussolni az ügyet vagy tompítani a magyar belpolitikára gyakorolt hatásait? Kételyeim vannak. Egyrészt a magyar hivatalok mozgástere korlátozott (a szivárogtatás a külföldi sajtóból is begyűrűzhet), másrészt szinte biztos, hogy egy izraeli cég ilyen jellegű megbízásával a politika belegázolt a magyar titkosszolgálati szakma lelkivilágába is.

Oszd meg ismerőseiddel