A magát Grigori Alexandrovnak nevező személlyel és kolléganőjével 2018. január 9-én került sor az első személyes találkozóra a bécsi Intercontinental szállóban. Másodszor bő egy hónappal később, február 12-én találkoztunk velük ugyanott. Az követlező két írásban részletesen bemutatom a találkozók körülményeit és hangfelvételek segítségével rekonsturáljuk, mi hangzott el.

A január 9-i találkozóra felkészülten érkeztünk. Mivel nem ismertem az Intercontinental szállót, már néhány nappal korábban felmértük a terepet. Rejtett kamerával jártuk kívül-belül körbe a szállodát.

Az előzői napokban már felvetődött, hogy egy titkosszolgálat beszervezési kísérletéről lehet szó, az esetet január 3-án jeleztem az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (a bejelntés jegyzőkönyvét itt olvashatod el).

A találkozóra már az első alkalommal csapatban érkeztünk, mindenki meghatározott feladattal. Technikailag felkészültünk arra, hogy titokban rögzítsük a találkozó hanganyagát és fotókat is tudjunk csinálni.

A gépkocsival a szállodától mintegy 150 méterre, egy egyenes és jól belátható, alacsony forgalmú útszakaszon álltunk meg. Ahogy ezt a levelezésünk bemutatásánál már írtam, Mr. Alexandrov és társa nem jelezte a szálloda recepcióján, hogy találkozójuk van velünk (ahogy ezt előzetesen írta), sőt nem is az Intercontinentalban szálltak meg. Néhány perces késéssel érkeztek taxival a szálloda bejáratához (mindkét alkalomnal).

Azt már a terepfelmérés során tapasztaltuk, hogy a szálloda lobbija, ahol egy kávézó és bár is található, a délelőtti, koradélutáni órákban kihalt, csak 16 óra után kezd megtelni vendégekkel. Mivel mi 11 órakor találkoztunk, nem okozott gondot felismerni, ki lehet a titokzatos meghívónk.

Mindkét alkalommal a lobbi kávézójába ültünk le beszélgetni. Mr. Alexandrov és kolléganője ment előre, ők választottak helyet, ami mindkét alkalommal ugyanaz az asztal volt (lásd a fenti videót). Mielőtt elmerülnénk a beszélgetés részleteiben, még két további szereplőről szeretnék említést tenni.

A hozzánk legközelebb eső szomszédos asztalnál egy újságolvasó férfi ült. Nem is értettem, miért pont mellé ülünk, amikor üres az egész kávézó és egy diszkrét beszélgetésre készülünk. Mivel hozzám képest féloldalt ült, többször megnéztem a beszélgetésünk alatt. Ami feltűnt, hogy 1,5 óra alatt nem haladt az olvasással, egyszer sem lapozott.

Ugyanez a férfi a második találkozó alkalmával a lobbi szélén állt, amikor megérkeztünk. Majd 1-2 perccel azután, hogy leültünk az asztalhoz, egy hölgy társaságában ő is leült a közelünkbe. Mindketten úgy, hogy pont ránklássanak. Csak azután álltak föl, hogy mi kiléptünk a szálloda ajtaján.

Az első találkozó után, ahogy kiléptünk a szálloda ajtaján és elindultunk az autó felé, egy férfi követett bennünket kb. 40 méteres távolságot tartva. Szándékosan egy nyílt, jól belátható és minimális gyalogos forgalmat bonyolító területet választottunk a parkoláshoz, esélye sem volt úgy követni bennünket, hogy ne vegyem észre. Nem akartam az autónkhoz vezetni, kb. 30 méterrel az autótól megálltunk és úgy tettünk, mint akik figyelik, mi történik az út mellett (egy kis korcsolyapályán 2-3 gyerek korcsolyázott). Semmi más néznivaló nem volt a környéken, jobb híján a férfi megállt tőlünk 20 méterre és ugyanazt nézte. Miután nem mozdultunk perceken keresztül, kezdte kényelmetlenül érezni magát, miután többször is ránéztem (senki más nem volt a járdán abban az időtartamban). Egy hirtelen mozdulat után kiesett a fülese. Visszaigazította és gyors léptekkel elindult vissza a szálloda irányába.

A bécsi találkozóinknak tehát legalább három plusz szereplője volt. Ami a valószínűbb, hogy ők Mr. Alexandrov stábjához tartoztak. Ha nem, valaki megfigyelte a találkozókat.

Most pedig térjünk vissza arra, mik hangzottak el ezen a két eseményen.

A hanganyagot onnantól tesszük közzé, hogy a recepciónál várakozva felismerni véljük a szálloda ajtaján belépő hölgyet és urat. Az első rész a bemutatkozást, a lobbiban kinézett hely elfoglalását, az első udvariassági mondatokat, illetve a Smart Innotech munkájának a bemutatását tartalmazza.

András: Nagyon néznek bennünket, úgyhogy elképzelhető, hogy…
Mr. X: Mr. Siewert?
András.: Üdv, igen, helló.
Ábel: Helló, Ábel.
Mr. X: Örülök, hogy megismerhetem.
Mr. X: Milyen volt az út? Rendben?
András: Igen.
András: Oda üljünk? OK.
Mr. Y: Kocsival jöttek?
András: Igen. Budapest csak 2-2,5 órára van innen …
Ms. Y: És mi is a neved?…
Ábel: Abel.
Ms. Y: Abel, OK.
Ms. Y: És az Öné?
András: András.
Ms. Y: András, igen.
Ms. Y: Budapesten laknak?
András: Igen.
Ms. Y: Még nem voltam ott…
Mr. X: Gyönyörű hely.
András: Igen?
Mr. X: Ugye?
András: Talán …
Mr. X: Melyik oldalon? Budán vagy Pesten?
András: Budán.
Mr. X: Gyönyörű hely.
András: Igen, talán.
Mr. X: Mit kérnek, kávét, teát? Valamit?
András: Talán később, OK?
Mr. X: Gondolom, szeretnének némi infót rólunk, ugye?
András: Igen.
Mr. X: És én is nagyon szeretnék hallani a ti ügyeitekről…
András: Oh, OK.
Mr. X: Tehát nagyjából amit mi csinálunk: mindenféle kezdő vállalkozásokat finanszírozunk, olyan tevékenységeket, amikről úgy hisszük, hogy végül kényelmesek és sikeresek… Nem a haszon a legfontosabb. Világszerte, afféle befektetési csoportként indultunk, van irodánk Londonban, és mindenféle kezdő vállalkozásokat keresünk és finanszírozunk… Persze nem tudom, hogy Önök … Többféleképpen is lehet csinálni: vagy résztulajdont kapunk a cégben, vagy az igazgatóság tagjai lehetünk, satöbbi satöbbi, bármi, ami a végén hozzájuttat minket a megfelelő haszonhoz a közös vállalkozásból vagy ötletből, ha siker lesz. Az egyik befektetőnk nagyon érzékeny az európai menekült-problémára.
– Igen?
[Italrendelés]

Az italrendelés után folytatódott a beszélgetés. Kb. 4 percnyi beszélgetés után már a politikai kapcsolataink érdekelték őket, 8 perc után pedig szóbahozták Sorost. Kicsit sem volt feltűnő…

Mr: X: Van egg elképzelésünk (mindjárt elmondom), amit nagyon szeretnénk teljesen megvalósítani Európában, ehhez van szükségünk valamiféle szervezetre, akik menekültekkel foglalkoznak. Mi nem nagyon vagyunk terepen, úgyhogy … És azért kerestük meg Önöket, mert abból, amit a tévében és más hírekben láttunk, úgy gondoljuk, hogy az igazi probléma Magyarországon kezdődik, innét mennek tovább Németországba és máshova.
András: Igen.
Mr. X: Tulajdonképpen a kezdet Görögországban van, többnyire, de aztán Magyarországra kerül, és más országokba is, és Magyarország afféle központ lett a menekültek részére. Mondjon egy pár szót a szervezetükről, és én meg elmondom az ötletünket.
András: OK, mit szeretne tudni?
Mr. X: Mit csinálnak? Politikai kérdésekben adnak segítséget, próbálják a politikai oldalt mozgatni, vagy takarókat osztanak meg sátrakat … ez fontos lenne az ötletünkhöz.
András: OK. OK. Ábel tolmácsol majd, ez egy hosszú történet.
Mr. X:  De jó az angolja…
András: OK, nem a legjobb, és nagyon bonyolult helyzet, tehát …
ANdrás: Szóval a Migration Aid 2015-ben egy klasszikus grassroot szervezetként indult. Amiben különböztünk sok más szervezettől, hogy nagyon gyorsan nagyon nagy lett. Ugye ez azt jelenti, hogy van egy Facebook oldalunk 37.000 követővel és Facebook csoportok többezer taggal. A grassroots struktúránkat lényegében a mai napig megtartottuk, mivel azt tapasztaltuk, hogy az egyik legnagyobb probléma a terepen, hogy nagyon kevés a rugalmasan alkalmazkodó szervezet. Igazándiból mi az elmúlt 2 évben Görögországtól Szlovéniáig a teljes Balkánon dolgoztunk. Voltunk egy évig Leszboszon és Athénban, és most 2016 szeptemberétől kaptunk engedélyt arra, hogy dolgozzunk a magyar-szerb határon a tranzitzónákban.
Mr. X: Kérdezhetek?
András: Igen.
Mr. X: Amikor Szerbiában dolgoztak, kaptak a kormánytól mindenféle engedélyeket, vagy hogy csinálták?
András: Nem … tehát a tranzitzónák a magyar állam területén vannak, oda a magyar állam adja az engedélyeket. Tehát amikor mi a tranzitokban dolgoztunk, akkor nem mehettünk át szerb területre.
Mr. X: Értem. Gondolom … OK … gondolom … Írt egy cikket, ugye amiben szó volt a holokausztról meg a második világháborúról, és úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy embereket mentsünk, az embernek olykor — nem mondom, hogy illegálisan — de olyat kell csinálnia, ami a kormánynak úgymond nem tetszik. Ez létfontosságú, ha életeket kell menteni.
András: Igen. Ugye nekünk az engedélyünket 2017 májusában visszavonták, mert eléggé sok volt a konfliktusunk a magyar hatóságokkal.
Mr. X: Értem. De miért kérdezik meg a kormányt? Ha az ember életeket akar menteni, nem hiszem, hogy úgymond a kormánnyal kellene foglalkoznia.
András: Jó hát a magyar politikát érteni kell. Van egy sajátos célja: ők rájöttek arra (mármint a magyar kormánypárt), hogy szavazatokat lehet nyerni azzal, hogy ilyen menekültellenes retorikát folytatnak, és hogy ez az elmúlt 2 évben jellemző.
Mr. X: Igen, Magyarországon a jobboldal …
András: Nemcsak a jobboldal, a Fidesz egy középpárt, több mint 50 %-a van.
Mr. X: Igen és ez aggasztó is. A kérdés az, hogy lehet-e tenni valamit a kormány ellen, valamit változtatni vagy politikai nyomást gyakorolni vagy …
András Ábel felé: Jól értem, hogy lehet-e valamit csinálni a kormánynak az aktuális irányvonala ellen, azzal szemben?
Ábel: Hát, igen.
András: Szerintem ez nem a mi dolgunk, hanem a politikusoké. De a gond az…
Mr. X: Nem lehet hogy a takaró- és sátor-osztás helyett demonstrációkat kéne szervezniük?
András: Nem hiszek a demonstrációkban. Ez a téma Magyarországon már lefutott.
Mr. X: Miben hisz?
András: Magyarországon nagyon gyenge az ellenzék. És a magyar kormány, illetve a magyar kormánypártotk per pillanat nagyon jól kézben tartják a dolgokat.
Mr. X: Vannak olyan politikusok, akik segíthetnek Önöknek?
András: Nem.
Mr. X: Senki?
András: Senki.
Mr. X: Van olyan kapcsolatuk, aki segíthetne Önöknek?
András: Hát végülis az elmúlt hónapokban, főleg amikor sokat szerepeltünk a médiában, több politikussal is összefutottam, de inkább véletlenszerűen a tévéstúdiókban meg ilyesmi. És a személyes tapasztalatom az volt, hogy egyrészt a menekülteket meg a menekülttémát nem is értik, nem látnak rá igazándiból mélységében.
Mr. X: Szóval kapnak bármilyen segítséget valakitől, akinek van valamiféle befolyása vagy lehetősége arra, hogy előmozdítsa a dolgokat?
András: Nem tudom. Úgy gondolhatja, hogy valamit kell csinálni az aktuális fideszes irányvonallal szemben? A Fidesznek annyira jó a kommunikációs stratégiája per pillanat, hogy ezzel a témával, hogy Soros és menekültek, tehát azzal, hogy félelmet kelt az emberekben, ezzel lényegében  nem lehet kiütni a nyeregből. A másik meg, hogy ugye a médiát kontroll alatt tartja.
Mr. X: Soros milyen kapcsolatban áll Önökkel?
András: A szervezetünkkel? Nincs kapcsolatunk Sorossal vagy Soros szervezeteivel, de azt mondják, hogy van.
Mr. X: Hogy?
András: Azt mondják, hogy van kapcsolatunk vele.
Mr. X: Azt mondják, de valójában nincs. Értem.
András: Hol tartottunk? Tehát hogy a Fideszhez közel álló vállalkozók lényegében a médiának egy jelentős részét felvásárolták az elmúlt 2 évben.
Mr. X: OK.

Miután a politikusi témával nem érték el a kívánt célt, visszatértek a menekültügyi adatbázis témájára, én pedig megpróbáltam rávilágítani a várható problémákra.

Mr. X:  Mondok egy keveset a projektról, és akkor megértik, hogy miért keresünk valamiféle kapcsolatot valakivel, aki elő tudja mozdítani azt.
András: OK.
Mr. X: Az van, hogy szeretnénk felállítani valamit, ami hasonlítana az útlevelek vagy személyi igazolványok rendszeréhez, ami itt Európában megvan. Szeretnénk megpróbálni adni a menekülteknek valamiféle bizonyítványt, afféle személyit vagy útlevelet…
András: Melyik ország adná az iratokat a menekülteknek?
Mr. X: Nem ország, hanem valami szervezet, aki segíti a menekülteket, vagy ilyesmi. Maga a szervezet adhatná. Nem tudom, hogy ezek az iratok hogyan működnek, de amit mi csinálunk … ma van mindenféle felszerelés, ami lehetőségeket ad a mobiltelefonok segítségével, kicsi lenne, úgyhogy el lehetne vinni a menekülttáborba, és lehet gyűjteni ujjlenyomatokat, fotókat mindenkiről. Hogy felépítsünk valamiféle adatbázist, ami által tudni lehet, hogy hol vannak a menekültek. Vagy ha valamilyen szolgáltatást nyújtasz a menekülteknek, például orvosi segítséget, vagy nem tudom, ha valamelyik menekült szeretne menedékkérelmet beadni, vagy bármi, minden regisztrálva van. És Önök jobban tudják a menekülteket menedzselni. Nem akarjuk, hogy ez a rendszer a kormány kezére kerüljön, mert tudják, mi történne. Nem akarjuk, hogy ezt az eszközt a kormány a menekültek ellen fordítsa. Mi segíteni akarunk a menekülteken, hogy hatékonyabbak legyenek. És ez az amivel egyrészt tudnánk segíteni nekik és a birtokunkban van.
Ms. Y: És aztán gyakran van az, hogy Magyarországról például Finnországba vagy Svédországba kerülnek, vagy máshova, és akkor lesz egy adatbázis, amiben elérhető a korábbi egészségügyi ellátásuk, gyógyszereik, minden velük kapcsolatban. És nem lesz nyelvi korlát, és normalizálódik a helyzet… Elhihetik, hogy van valamiféle […] körülöttük, amivel be lehet őket azonosítani.
Mr. X: Ha az ötletben hiba van, nyitottak vagyunk a módosításokra. Várjuk az ötleteiket, ha meg lehet őket valósítani. Nem a profitról szól, nem akarunk profitot.
András: Értem, viszont ehhez látni kellene az aktuális szituációt, ami arról szól, hogy ugye technikailag megpróbálták a dél-balkáni útvonalat lezárni. Ez azt jelenti, hogy most akik mondjuk Törökországból áthajóznak Görögországba… csak hogy értsd: nem ismerem a földközi-tengeri helyzetet, OK? Ez csak az útvonal Törökországból, Bulgáriából, Macedóniából, Szerbiából és Magyarországról.
Mr. X: Az a kérdés, hogy például Magyarországon kezdhetünk-e. Ha látjuk, hogy működik, kiszélesthetjük, terjeszkedhetünk más helyekre is.
András: OK.
Mr. X: Ez elképzelhető? Meg lehet csinálni?
András: Amióta elkészült 2015-ben a kerítés a magyar-szerb és a magyar-horvát határon, menedékkérelmet benyújtani Magyarországon csak a tranzitzónában lehet.
Mr. X: Ma Magyarországon menekültek csak a tranzitzónákban lehetnek?
András: Tehát a szituáció a következő, akkor elmondom, mert úgy látszik, ez nem éppen tiszta. Ha valaki Szerbiába érkezik, nyilatkoznia kell arról, hogy tovább akar-e menni Nyugat-Európába vagy Szerbiában menedékkérelmet akar benyújtani. 99%-ban természetesen tovább akarnak menni. A magyar kormány és a szerb kormány között 2016 nyara óta létezik egy megállapodás, miszerint akik tovább akarnak jönni, kapnak egy sorszámot. És csak azok mehetnek oda a tranzitzónákhoz, akik sorra kerülnek. 2017 ősz elején még úgy volt, hogy egy családnak általában egy évet kellett várnia, egyedülálló férfiaknak kb. 4-5 év. Ez azt jelenti, hogy mindaddig, amíg nem mehetnek oda a tranzithoz, ott kell maradniuk a számukra kijelölt szerb menekülttáborban. És a szerb hatóságok viszik őket az azt megelőző napon a határhoz, hogy beadhatják a menedékkérelmet. Kelebiánál és Horgosnál, tehát a két tranzitzónának a szerb oldalán van egy kisebb sátortábor, néhány sátor most már csak, ott töltenek egy éjszakát, és másnap reggel 8 órakor beadhatják a menedékkérelmet. Aktuálisan, 2017 januárjától a magyar állam munkanaponként és tranzitzónánként 5 embernek teszi ezt lehetővé. Ez azt jelenti, hogy ezért szorulnak vissza az emberek a Balkánon, mert van ez a nagyon alacsony létszám. Illetve az egyedülálló férfiaknak egy jelentős része ezt nem akarja megvárni, ezért vagy megpróbálnak átjönni illegálisan a kerítésen, vagy megpróbálnak Románia felé menni, ahol még van zöldhatár. Én per pillanat azt mondanám, hogy a mi tapasztalataink azt mutatják, hogy nagyon sokan próbálkoznak illegálisan, és valószínűleg a Magyarországon átmenő menekült-forgalomnak a 75%-a illegális. Ez az átmenő forgalom, ők nem állnak meg Magyarországon, hanem átmennek, tehát igazándiból ők a magyar rendszerben nem csapódnak le. Tehát a csempészek átviszik őket Romániából mondjuk Ausztriába vagy Németországba.
Mr. X: És Önök vagy mások vannak a zónákban, akik segítenek?
András: Tehát virágzik az emberkereskedelem.
Mr. X: Emberkereskedelem?
András: Igen.
Ábel: Emberkereskedők. Akik segítik őket.
Mr. X: Ezt hogy érti?
András: Hogyan lehet máshogy mondani az embercsempészést? Én is “human trafficker”-t mondanék.Fizetnek 1000 eurót, és ezért elviszik őket Romániából Ausztriába.
Mr. X: Szóval ez a pénzről szól?
András: Csak a pénzről.
Mr. X: Semmi emberi jóakarat?
Ábel: Nem.
András: Az embercsempészeknél nem.
Mr. X: OK. Értem.

Ms. Y: A többségük valószínűleg Magyarországon akar maradni, így mondjuk szükség lesz valamiféle orvosi nyilvántartásra, amit egy olyasféle csoport működtethet, mit Önök. Vagy valamiféle személyi igazolványra vagy valamire, ami igazolja az embert, vagy ha szüksége van állandó gyógyszerezésre, vagy ilyesmi. Bár gondolom, ha nehéz a helyzet, nem valószínű, hogy van orvosság vagy egészségügyi ellátás.
András: Eleve a személyazonosságuknak a megállapítása az a menekültügyi eljárásnak a része. Ugyanis sokan vannak, akiknek eleve nincsenek papírjaik, tehát nem tudják igazolni rendesen, kicsodák. Sokan nem merik elhozni, mert attól félnek, mi lesz, hogy ha elveszítik, ellopják, elveszik tőlük.
Ms. Y: De ez a lényeg. Ez a szépsége ennek a terméknek, hogy nincs szükség arra, hogy a kormány adjon személyazonosságot. Emberi lényekről van szó, a személyazonosságod a neved, attól függetlenül, hogy a kormány egyetért-e vagy sem, és még így is lenne valamiféle nyilvántartásban nyoma annak, hogy létezel….
András: Én azt gondolom, hogy ezt hivatalosan nem fogják elfogadni.
Ms. Y: Még ha a magyar kormány nem is fogadja el, talán egy másik, pl. a dán kormány megadja nektek az esélyt, hogy az általatok adott személyazonosság is bizonyított és hogy az okmányaikat egy civil szervezet adta. Érti mire gondolok?

Mr. X: Van bármiféle törvény, hogy ha én csinálok egy adatbázist, azt meg kell osztanom a kormánnyal, vagy maradhat bizalmas? Jöhet valaki a kormánytól, hogy figyelj, látni akarom az adatbázisodat, azt lehet?
András: Nem. Van adatvédelmi törvényünk, ahogy minden európai úniós országban, és az adatvédelmi törvénynek megfelelően lehet csak adatbázisokat építeni. Ennyi. Személyi adatokat úgy kell kezelni, az alapvetően azt jelenti, hogy attól, akinek az adatait gyűjtöd, attól engedélyt kell erre kérned. Tehát hogyha ilyen személyi adatok vannak benne, mint fotó meg ilyesmi, akkor alá kell írnia, hogy hozzájárul az adatoknak a kezeléséhez. Ez európai törvény, minden európai országban így van.
Mr. X:  Igen, de ez bizalmas marad, ha én nem akarom a kormányt is beavatni?
András: Értem.
Mr. X: Nem akarok olyat, ami a végén a menekültek ellen fog dolgozni, nem a menekültekért.
András: OK. Alá kell írnod … minden regisztrálónak alá kell írnia egy beleegyezést, hogy megengedik, hogy kezeljük az adataikat.
Ábel: Szerintem azt kérdezi, hogy az államtól maradhatnak-e titkosak.
András: Hogy?
Ábel: Az a kérdés, hogy a kormány nem tudna róla?
Mr. X: Igen.
András: Hát hogyha nem kötöd az államnak az orrára, akkor nyilvánvalóan nem fog róla tudni.
Mr. X: Tehát hogy ezt meg lehet-e oldani akkor úgy, hogy…
András: Hát ez egy …
Mr. X: Ütközik-e törvénybe?
András: … adatbázis-biztonsági kérdés… ez egy informatikai kérdés, nem jogi.
Ábel: Tehát akkor nincs törvényi akadálya ennek?
András: Minek nincs törvényi akadálya? Annak, hogy adatbázist csinálj, nincs törvényi akadálya önmagában. Semmi nem tiltja, hogy adatbázist csinálj. Ez egy informatikai kérdés, hogy titokban tudd tartani.
Mr. X: Szerintem biztos … a jobboldal Magyarországon csak 50%.
András: Csak?
Mr. X: Van bármi kapcsolatuk politikusokkal, akik valami módon tudnak segíteni nekünk?
András: Azt hiszem, hogy a probléma az, hogy a magyar politikusoknak a nagy részének fogalma sincs arról, hogy hogyan zajlik a menekültügy Magyarországon.
Mr. X: De az Ön szervezetetének van kapcsolata bármilyen politikussal?
András: Igen.
Mr. X: Van?
András: Igen.
Mr. X: Egy, kettő, három politikussal, aki tud nektek segíteni valami módon?
András: Egész egyszerűen az van, hogy abból fakadóan, hogy dolgozunk ezen a területen, benne vagyunk a médiában, ezért keresztezik egymást automatikusan az útjaink. De olyan is van, hogy ők keresnek meg bennünket, hogy tudnak-e valamiben segíteni. Amikor nyáron volt ez a média-botrányunk a nyaraltatás ügyében, akkor egy csomó politikus megkeresett bennünket, mszp-sek meg ilyesmi. Nem szoktunk elfogadni segítséget, fogalmazzunk így. Politikusoktól.

Mr. X: Nincs a kormánynak olyan rendszere… Sok befolyással lehetne, de ti miért nem … ha szeretnétek segíteni…
András: Magyarországon csak egy embernek van befolyása, és az Orbán Viktor. Tehát … bármi történik ma a magyar kormányban, az Orbán döntése.
Ms. Y: És a külföldi kormányok? Lehet segítséget kérni külföldi kormányoktól? Nem tudom, hogy működik, de …
András: Hát, amikor nyáron voltak a problémák, hogy nagyon sokat szerepeltünk a sajtóban, akkor a német és az osztrák nagykövetség is kért tőlem találkozót. Tehát nekünk megvannak oda is a kapcsolataink, hogyha kellenének, de azért óvatosan bánunk azzal, hogy milyen helyzetben kitől kérünk segítséget.
Ms. Y: Miért?
András: Mert volt arra precedens, hogy … a magyar kormánynak megvannak a lehetőségei arra, hogy ha másként nem működik, akkor egyik napról a másikra hoz egy olyan törvényt, ami ellehetetleníti a működésünket. Azt tudni kell, hogy a Migration Aid nagyon sok kormánypolitikusnak a szemében tüske.
Mr. X: A többi adományozó, azt mondtad, magánszemélyek, nem kormányzati. Ők Magyarországról vannak vagy a világban mindenfelől?
András: Mindenfelől vannak, de azt mondanám, most a 80%-uk Magyarországról van. 2015-ben sokan voltak Németországtól az Egyesült Királyságon át Ausztriáig, de jelenleg a többség magyar.
Mr. X: És ők adományként adnak?
András: Igen.
Mr. X: És úgy használhatjátok a pénzt fel, ahogy akarjátok?
András: Igen.
Mr. X: Vagy megmondják, hogy mit akarnak, hogy kezdjetek vele?
András: A többség azt mondja: itt a pénz, azt kezdtek vele, amit akartok.
Mr. X: Miért nem abba az irányba haladtok, hogy több demonstrációt csináltok vagy többet szerepelnétek. Vagy túlságosan féltek …
András: Milyen demonstrációt?
Mr. X: Csak hogy a menekülteket segítsék.
András: Magyarországon volt népszavazás arról, hogy akar-e Magyarország bevándorlókat, és 93%-os elutasítottsága volt. 97!
Mr. X: Akik nemet mondanak?
Ábel: Igen.
Mr. X: Akkor elég rossz helyzetben vannak. Miben látják a megoldást?
András: A megoldást mire?
Mr. X: A menekültek helyzetére Magyarországon. Az,  hogy mindnyájan költözzenek Németországba vagy … nem igazán kezeli a problémát, csak a szőnyeg alá söpri.
András: Hát azt gondolom, hogy ez egy európai probléma, és európai szinten nincs rá megoldás, ez nem csak egy magyar probléma.
Mr. X: Mert gyakorlatilag mi azok vagyunk, amit mi szeretnénk, az egy bizonyos módon kezdődik, de úgy is végződhet hosszú távon, hogy a menekülteknek hivatalos iratokat ad. Amivel a menekültek elkezdik megérezni a jogaikat, vagy az elképzelést, és egyre inkább ugyanazon a módon akár elég hivatalossá is válhat ez az irat ahhoz, hogy egy kormány azt mondja, ők ezt hivatalos iratként akarják csinálni mindenhol. Nem kell Magyarországon kezdeni, el lehet kezdeni máshol is. Itt van egy gond, Magyarországon van gond, de más helyeken a kormány nem túl menekült-ellenes. Németországban talán van ma egy kis gond …
András: Hát, én úgy gondolom, hogy a tendencia az egyértelműen az elutasítás irányába megy. Ez nem a problémának a megoldása, ez egyértelmű. Sőt én azt gondolom, hogy a Föld lakossága nő, a problémák azok a kibocsátó régiókban nem oldódnak meg, hanem biztos, hogy jönni fognak újabb hullámok. Valamit Európának ki kell találnia erre, mert ez így nem megoldás.

Mr. X: Valószínűleg nehéz nekik segíteni, ha mindent előírásszerűen akarsz csinálni, ha lehet. Különösen Magyarországon, ahol ilyen a kormány. Nem lenne jobb mindenféle dolgokat “a radar alatt” csinálni? Tehát … én ezt csinálnám, ha az Önök helyében lennék.
András: OK. A kérdés az, hogy mit jelent az, hogy a radar alatt dolgozni. A radar alatt dolgozni per pillanat azt jelenti, hogy az illegális migrációt valamilyen formában támogatni.
Mr. X: Például…
András: Igen. Mi a jó válasz erre?
Mr. X: Hozzáteszem, az illegális szó egy nagyon széleskörű és képlékeny fogalom, mert dolgok, amik ma illegálisak, holnap legálisak lehetnek. Ez nem … nem nagyon szeretem ezeket a szavakat.
Ms. Y: Néha az is van, hogy cselekszel valamiért, és kényszerülsz rá. Például hogy nem léphetnek be oda, talán akár megkerülhetnék és bejuthatnának a táborokba más úton, például nem a szervezet nevében.
András: Értem. Hogy más szervezet neve alatt bekerülni a … OK, csak most tudni kell, hogy a tranzitzóna rendőrségi műveleti terület. A rendőrségi műveleti terület az azt jelenti, hogy oda bejutni úgy lehet, hogy le kell adni mindenkinek a nevét, és akinek leadják a nevét, az benne van eleve a BMH-ban, de ezt most hogy mondjam el neked, hogy le tudd fordítani?

András: Nemcsak szigorú biztonsági ellenőrzések vannak, hanem az, hogy az erre hivatott nemzetbiztonsági szervezetek konkrétan meg fogják nézni, hogy ki az, aki oda bemegy. A nemzetbiztonsági szervezetek mindenkit ellenőriznek, aki belép oda. Tehát ha most én Siewert Andrásként egy másik szervezet neve alatt lépek be, természetesen tudni fogják, hogy a szervezet nevet változtatott, de én ugyanaz az ember vagyok.
Mr. X: Szóval rizikós ilyesmit csinálni?
András: Rizikós? Minden a világon rizikós.
Mr. X: Ha mi most megegyezünk, és Ön használni akarja a termékemet, vállalniak kell majd a rizikót.
András: Értem.
Mr. X: Mindenhol így van. Kubától …
András: Szóval én nem idealista vagyok, hanem egy stratéga. Le tudod fordítani?
Mr. X: Ez jó. Ülsz a nappaliban és hagyod, hogy mások dolgozzanak.
András: Nem. Én hetente kétszer kinn voltam a tranzitokban is. Én mindig mindenhol ott vagyok a terepen, ahol ott vagyunk, mert úgy gondolom, hogy látni kell az embernek ezt a munkát ahhoz, hogy meghozza a döntéseket.
Mr. X: OK, de ha jól értem, csak pénzt adtok a menekülteknek.
András: Nem, pénzt sosem adunk a menekülteknek. Készpénzt menekülteknek nem adunk, hanem azt nézzük meg, hogy a pénzzel, amit mi kapunk, hogyan tudunk segíteni. Tehát hogy ha kell, megvesszük nekik, amire szükségük van, de pénzt nem kapnak.
Mr. X: OK, OK.

Ms. Y: Stratégaként, mi lenne a véeleménye egyy forradalomról?
Mr. X: Egy perc, nagyon hosszú az étlap …
Ms. Y: Akkor minden megváltozna …
András: Mi változna meg egy forradalom miatt? Mutasson egy forradalmat, ami megváltoztatta a világot.
Ms. Y: Sok ilyen volt…
András: Tényleg? Nem?
Mr. X: Egy kérdés …
András: Csak a felsőbb osztány számára.
Ms. Y: Csak a felsőbb osztály számára? És amikor Berlinben lerombolták a falat? És aztán tulajdonképpen …
András: Az forradalom volt? Én ott voltam. Az első napon. A falon. A nyugati oldalon. De az nem volt forradalom. Az orosz …
Mr. X: Tényleg? Hoztál köveket a falból? Mert az jó üzlet …
András: Igen, tudom.
Ms. Y: Szóval nem hiszel abban, hogy felkelők a kormány ellen lépnek fel, hogy kiszorítsák a hatalomból …
András: Én abban hiszek, hogy alulról kell építkezni, a “power” előbb-utóbb összeomlik magától, ha nem tudja fenntartani magát.
Ms. Y: Mint ha elveted a magot, és hadd nőjön ki belőle a virág.
Ábel: Valahogy úgy, igen.
drás: AnMagyarországon per pillanat a legnagyobb probléma, hogy nincs igazándiból alternatíva, és szerintem az emberek többsége is azt hiszi, nem az a gond, hogy … sokan utálják a kormánypártot, de nem látnak alternatívát, és ezért fognak megint rájuk szavazni. Az ellenzéki pártok osztódással szaporodnak Magyarországon. Van belőlük húsz, de egyik sem tud igazándiból labdába rúgni.
Ms. Y: Nincs valós ellenzék tulajdonképpen.
ÁbeI: Igen.
András: Hogy mondják angolul, oszd meg és uralkodj? Vagy latinul?
András: Jó kérdés…
András: Ki mondta ezt, Caesar?
Ábel: Nem tudom.
András: Hogy fordítanád azt, hogy “oszd meg és uralkodj”?
Ábel: Oszd meg és uralkodj.
Ms. Y: Oszd meg és uralkodj, nem?
Ábel: Igen?
Ms. Y: Igen, mondtam, hogy tudok magyarul.
András: Ez a magyar kormány stratégiája.
Ms. Y: És téged érdekelne a politika? Téged személyesen. Mert akkor …
András: Azt gondolom, a rendszer rossz.. Láttam sok embert, aki politikusi pályára lépett, és jó szándékai voltak, de amint bekerült a rendszerbe, hazavágta vagy kiszorította, egyszerűen nem tudnak érvényesülni ebben a rendszerben.
Ms. Y: Korrumpálódtak.
András: Igen, talán. Vagy egyszerűen nem tudják érvényesíteni azt, amire gondolnak vagy amiben hisznek.
Ms. Y: Olyan, mint Oroszországban, hogy egy ember mozgatja a szálakat és mindenki …
András: Egyre inkább.

Mr. X: További kérdés: problémát okoz idejönni?
András: Nem.
Mr. X: Vagy inkább? Nem szeretnénk Magyarországon találkozni.
András: Igen, OK.
Mr. X: És ez a beszélgetés nem történt meg.
András: Igen, OK. 🙂
Mr. X: Rendben,
András: Rendben.
Mr. X: Jó. Köszönöm szépen.
András: Köszönöm.
Mr. X: Jó utat hazafelé. Odaadom majd a pénzt.
András: OK, köszönöm.

Ezzel ért véget az első bécsi találkozó.

Folytatjuk…

Oszd meg ismerőseiddel